TWD 3 - Rugelach

Ezen a hétvégén a Rugelach volt a feladat. Amikor megláttam, hogy a tésztába krémsajtot is kell tenni, hát akkor azt gondoltam, hogy "Te jó ég vajon mi sül ki ebből?". Mármint fogalmam sincs milyen állagúnak kell lennie egy olyan tésztának, amiben krémsajt van.

A rugelach amúgy egy zsidó finomság, ami vagy kifli vagy ilyen csiga formájú, és telis-tele van mindenféle dióval és aszalt gyümölccsel. Az én verzióm kicsit rendhagyó lett. Két fajtát is készítettem:

1) Diós szilva lekvárosat (12 db)

2) Epres-rebarbara lekvárosat aszalt vörösáfonyával és darált mandulával (12 db)

Még soha életemben nem ettem rugelach-ot. Azt sem tudtam eszik-e vagy isszak, amikor először meghallottam. Így duplán izgatott voltam, hogy vajon fog-e ízleni.

A tészta állaga kicsit ijesztő volt az elején. Az első lépésben a hozzávalók tészta állagra hozása még csak-csak ment (a végére sikerült a labda formát kihoznom). Na de a második lépés a nyújtás majdnem kifogott rajtam, mert majd félnapi hűtés után is mindenhez odaragadt. Így a következőket próbáltam ki :)))

1) Lisztezett fa nyújtódeszkán lisztezett fa nyújtófa. NEM MENT.

2) Szilikon alátét és lisztezett fa nyújtófa. Még mindig NEM MENT.

3) Utolsó elkeseredett lépésben megpróbáltam kinyújtani két lisztezett folpack között. Így már végre sikerült. Győzelem.

A töltés és a feltekerés innen már könnyen ment. A tészta szépen lejött a lisztezett folpackról. Mivel elég sok hűtés kell hozzá, én az első lépést szombat délelőtt, a második lépést pedig szombat este kiviteleztem. A sütés így vasárnapra maradt. De nem bántuk, szuper vasárnap ebéd után desszert lett belőle, aminek a nagy részét nyomban el is fogyasztottuk. (Megjegyzés: én fél adagot készítettem. Az eredeti receptből ugyanis 48 darab lett volna, amit az én kétszemélyes háztartásom nem akart bevállalni).

Mind a kétfajta nagyon ízlett, de valahogy a szívem a szilvalekváros felé húzott. Aki kíváncsi a receptre, az irány Margaret-hez (The Urban Hiker) vagy Jessica-hoz (My Baking Heart).